Nos a tételekkel szépen haladok, ma már csak egy tételt kell átolvasnom és nézhetem őket át újra. Sokkal lassabban haladtam velük, mivel a legtöbb tétel témára konkrétan idő nem jutott az órai anyagban áttekinteni. Mint már említettem az utolsó órán 500 évet néztünk át tömör nyolc órába zsúfolva. Na de mindegy, mert én is úgy haladtam vele, hogy mindent megértsek, konkrétan már csak a görög művészet maradt olvasásra. ^^ Ha végeztem a tételezéssel nekikezdek a rajzolásnak, amit olyan dél körül szeretnék elkezdeni. Vasárnap lesz hivatalosan a vizsga, szombaton meg még készíteni fogunk színes rajzot az órán. A Húsvét az remekül telt. Szombat délután hívott Staha, hogy otthon marad még egy napot. Én kicsit elkeseredetten, de azt mondtam mosolyogva és nem búslakodó hangon persze, hogy maradjon csak és érezze jól magát. Most ezen ne múljék, hiányzik, de ha maradni szeretne egy estét kibírok. Neki legalább van családja, aki szeretettel várja haza, nem úgy mint nekem. Szóval este már üldögéltem gép előtt és Minecraftoztam mert a tanulás akkor még távlati elképzelés volt és amúgy nekem is jár egy kis pihenés gondoltam én. Erre hallom elfordul a zár, az ajtó nyikorog és szombat este belibbent egy táska az előtérbe majd egy vigyorgó fej. Staha volt az. Meglepii! ^^ Úgy megörültem neki, na meg le is döbbentem, el nem tudtam képzelni ki a búbánat lehet az. Vasárnap főzés és tanulás ment egyszerre. Akkor tudatosult bennem, hogy ez a tételezés dolog sokkal hosszabb és időigényesebb elfoglaltság lesz, mint azt én gondoltam. Készítettünk húslevest, a füstölt sonkát ketté vágtuk, majd bedobtuk mind a kettőt főzni. Mellékesen jegyzem meg egész nap szellőztettem, olyan igazi füstölt sonka szag járta be az egész lakást, hogy csak na. Illetve volt tortánk, amit Staha hozott haza a szülinapozásból meg készített nekünk aranygaluskát. Én meg a vaníliasodót készítettem el. Főzés közben megnéztük a Macskák királyságát és Chihiro szellemországban című meséket és nagyon sokat nevettünk, főként a macskáson a magyarszinkron miatt.


Húsvétkor így finoman jeleztem Stahának, hogy megkéne locsolnia. Fogta a parfümömet és kettőt rám fújt és néztünk egymásra. Majd kissé szemöldökömet ráncolva megkérdeztem: Verset nem akarsz mondani?
Hát Staha nem készült verssel szóval improvizált egyet gyorsan: ÖÖ, zöld erdőben jártam ozt szevasz.. És fújt még rám egyet. Hát én ott törtem ki a nevetésbe meg ő is. Na, hát nálunk így telt a húsvéti hétvége. 😀 Nagyon jól éreztük magunkat, pihentünk, meséztünk és játszottunk is. Én meg persze tanultam vagy imitáltam, hogy legalább nyugtassam a lelkiismeretemet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.